K-Monitor Adatbázis

A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.

Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.

Egyre több ELTE-s karról kaptunk olyan információkat, mely szerint a Habony-közeli, pártsemlegesnek kevéssé mondható Lokál napilapot rendszeresen terjesztik az egyetemen, sőt van ahol külön újságtartó állványt is fenntartanak neki. Feltehetőleg valamilyen szerződéses viszonyban áll a kormányközeli újság, és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ugyanis – mint azt több olvasónk is jelezte – a korábban külön a Metropolnak fenntartott helyeken ma már a Lokál példányai találhatóak meg.

A Fidesz bölcsőjét azért kezdték felújítani, átalakítani, hogy legyen elég szálláshely a vizes vb-re. A projekt határideje május legvége volt. Illetve lett volna.

Közérdekű adatigényléssel fordultunk az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, hogy adják ki nekünk a 2015-ös pót-gólyatáboruk költségeit. Az ELTE először megszakította velünk a kommunikációt és csak egy peres eljárás hatására adta ki az Orientációs Napok költségkimutatását.

Több millió forintot mozgattak át az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatától a kari alapítványba a hallgatói önkormányzat tisztségviselői – mutatják az Átlátszó Oktatás birtokába került dokumentumok. A kar dékánja, Király Miklós aláírásával ellátott szerződések értelmében 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben összesen legalább két és fél millió forintot utaltak ki a mindenkori HÖK-elnökök támogatásával tizenegy hallgatónak, azzal megállapodással, hogy a kiutalt összeget befizetik a kari alapítványhoz.

Az egyre zsugorodó felsőoktatás is magán hordozza a Fidesz-kormány kézjegyét, többek között a kancellári pozíció létrehozásával. Tavaly októberben, mikor az új poszt új embereit bejelentették, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta: a menedzser-szemléletet szeretnék erősíteni a felsőoktatásban. A tudomány és az oktatás kérdéseit meghagyták a rektoroknak, a kassza kulcsát viszont odaadták a kancellároknak, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ezzel a magyar munkaerőpiacon létrehoztak egy új menedzser-típust.

A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan.

A Fővárosi Törvényszék augusztus 28-án kelt elsőfokú ítéletében kimondta: az egyetemnek ki kell adnia az adatokat.

Májusban kérdeztük meg az ELTE-t, hogy mennyit keresnek a HÖK-ösök. Az egyetem nem árulta el az adatokat, ezért pert indítottunk. A hallgatói önkormányzat viszont akkor azt mondta, hogy ők „támogatják a teljes nyilvánosságot”. A kifizetéseket ennek ellenére ők is csak nevek nélkül adták ki.