Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani.
Az iratokból kiderül, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magasrangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok, és a cég 2016 elején kivonult a magyar piacról. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Uber akkor maradhat, ha ők is betartják a taxizásra vonatkozó szabályokat.
A kormány részvételével jött létre az egyik leggazdagabb új, közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amely 501 milliárd forintnyi állami vagyon kapott. A tehetséggondozásra létrehozott alapítványtól a Transparency International Magyarország kikérte az alapító okiratát és az eddig megkötött szerződéseit - ezekből kiderült, hogy az elmúlt évben 1,6 milliárdot költöttek el szállodákra, tanácsadásra, informatikára és kommunikációra.
Kikerültek az internetre a KKM 2020-as szerződései, van közöttük ajtóvásárlás 8 millióért, szívultrahang-gép beszerzése, de űrdinamikai tévésorozat létrehozása, illetve magyar űrtechnikai cégek külföldi érvényesülését segítő tanácsadás is.
Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.
A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig “kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának.
Minden jel szerint értéktelennek tartotta a Fidesz–KDNP-kormányzat a 2014-ben kiemelt kormányzati háttérintézménnyé alakult Design Terminált, ugyanis tavaly teljesen ingyen kerültek magánkézbe a szervezet értékei – értesült a Magyar Nemzet. Az immár nonprofit cégként üzemelő kreatív központ egyik tulajdonos-ügyvezetője, Böszörményi-Nagy Gergely lapunknak elmondta: nem kellett megvásárolniuk a Design Terminált, ugyanis az állam jogutód nélkül megszüntette a szervezetet mint állami háttérintézményt. Ezért magáncéget alapítottak, s mivel a Design Terminál neve, brandje és know-how-ja nem állt szellemi tulajdonvédelem alatt, ezeket nem kellett megvenniük. Mint mondta, magukkal vitték az új cégbe a humán tőkét, vagyis a stábot, csupán néhány informatikai eszközért és bútorért kellett fizetniük.
A Momentum Mozgalom kikérte az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt.-től a cég összes szerződését. A párttá alakuló szervezet azonban csak egy listát kapott a partnerek nevével, a szerződések tárgyával és összegével, magukat a szerződéseket nem, ezért a Momentum pert indít. Arra kíváncsiak, pontosan mire költi a cég a pályázat előkészítésére szánt 15 milliárd forintot.
Garancsi István, a Videoton FC egyik tulajdonosa többségi tulajdonrészt szerzett a pénztárgépek online adóhatósági bekötésén nagyot szakító Mobil Adat Kft.-ben. Garancsi Pap Kornélt váltotta a tulajdonosok között, ám Pap sem marad jó üzlet nélkül: az ő cége üzemeltetheti 15 évig a részben állami pénzből kialakított Design Terminál épületében lévő Terminál éttermet, Tiborcz István és Orbán Ráhel törzshelyét.
