Az ügyet most vizsgálják a titkosszolgálatokon belül, másrészt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában. Ha ezek a vizsgálatok lezárultak, remélem, mindenki pontos képet kap arról, mi is történt itt valójában.
Lapértesülések szerint a Nyírfa-akcióban törvénytelenül gyűjtött adatok egy része - a hírszerzés belső fegyelmi vizsgálatának iratai alapján - Kiss Gábor képviselőtől, az MSZP elnökségének tagjától származik, aki más képviselőkről "Páter" fedőnéven szolgáltatott információkat.
Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter csak néhány napra teszi ki a lábát az országból, máris romokban hever az Információs Hivatal. A kémregényekbe illő névvel ellátott intézmény az ország ellen tervezett vagy végrehajtott bűncselekmények (például drog-, fegyverkereskedelem) felderítésére hivatott.
Nikolits titokminiszter félretolta a kuszkuszos tálat, és az első géppel hazarepült Egyiptomból, mihelyst meghallotta, immár a sajtó is tud arról, hogy az Információs Hivatal (IH) munkatársai képviselőkről gyűjtöttek adatokat. A dramaturgia a Szovjetunióból ismerős: nincs otthon a főnök, meginog a széke. Mit ad isten, az akció fedőneve is Nyírfa volt.
Miniszterelnök és volt miniszterelnök meghallgatásával tölti idejét mostanában minden menő parlamenti bizottság. Horn Gyulát a Szokai-Tocsik-ügy ág-bogaira igyekszik felnyársalni az ellenzék, Boross Pétert pedig az 1993-as MDF-Fidesz-székházügy kapcsán szeretné elhasaltatni pártostul-mindenestül a koalíció.
Majtényi László adatvédelmi biztos felszólította a Xénia Láz Egyesületet, hogy a 10-14 éves gyerekek körében folytatott kérdőíves adatgyűjtését azonnal szüntesse be, a már beérkezett kérdőíveket pedig semmisítse meg. Az egyesület válaszként ellentámadásba lendült: szakszerűtlenséggel vádolta az adatvédelmi biztost és politikai támadásnak állította be az egész vizsgálatot azon az alapon, hogy azt többek között Pokorni Zoltán, a Fidesz - MPP alelnöke kezdeményezte.
Úgy tűnik, minden és annak tökéletesen az ellenkezője is megtörténhet a Budapest Bankkal. Hiszen ki gondolta volna akár csak néhány héttel ezelőtt is, hogy a kormány éppen az eddig a nyilvánosságot enyhén szólva gyengéjének tudó bank privatizációs szerződését kívánja elsőként ország-világ elé tárni. Mint ahogy az is meglehetősen váratlan, hogy a magánjogi szerződések titkosságára érthetően kényes külföldi befektetők önként és dalolva beleegyezésüket adják a pénzügyminiszter őszinteségi rohamához. Változatlanul nem világos azonban, ki(k) lesznek e precedensnek az igazi nyertesei és vesztesei.
Létezik kedvező elszámolási formula az oroszországi cégekkel folytatott kereskedelemben, Magyarország jó lehetőségeket szalaszthat el, ha nehézkesen dönt a kínálkozó üzletekről – állítja az orosz föderáció állami monopóliumként működő cégének budapesti képviselője, Hiszem János.
Moszkvai állami és gazdasági vezetők továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a magyar partnerekkel való együttműködésben. Többek között erre utal, hogy a moszkvai ROSZENERGOATOM képviseletet tart fenn Budapesten. – Így kezdte nyilatkozatát Hiszem János a Bos Mutus Kft. ügyvezetője, mely cég az orosz Atomenergetikai Minisztérium által alapított ROSZENERGOATOM cég magyarországi képviseletét látja el.
A budapesti rezidencia működése eddig a tulajdonos elégedettségére szolgált, a magyar piaccal évi 150-200 millió forint forgalmat bonyolítottak le az itteni képviselők. Hiszem János szerint reális terv szerint ez a forgalom megtízszerezhető, ha a magyar állam képviselői felismerik azt a lehetőséget, amit a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság elszámolása rejt magában.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken kilenc órakor kezdte meg a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjainak újraszámolását a sajtó és a választásokon jelenlévő nemzetközi megfigyelők jelenléte mellett, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közreműködésével.
