K-Monitor Adatbázis

Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.

Nyolc éve kezdődött Simon Gábor, az MSZP akkori elnökhelyettesének büntetőügye, ami – ha minden jól megy – jövőre zárulhat elsőfokú ítélettel. Már a harmadik bíró tárgyalja az ügyet a Fővárosi Törvényszéken.

Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.

Adó- és járulékmentesség, védett – de ellenőrizhetetlen – székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, sőt diplomáciai mentesség is jár majd az Orbán-kormány és az oroszok által kötött nemzetközi megállapodás alapján a projektek finanszírozására létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelyalapításával. Nemzetközi bankként a parlament előtt lévő jogszabálytervezettel teljes mentességet adnak majd a Magyarországon működő, nem lakossági banknak a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól.

Diplomáciai mentességet akart vásárolni magának ötmillió forintért az áfacsalásairól elhíresült F. Attila – derül ki az Átlátszó birtokában lévő iratból. Ráadásul úgy, hogy a férfival szemben több, köztük emberölés miatti büntetőeljárás van folyamatban. A bűnözőnek nem volt szerencséje: letétbe helyezett pénzét a mentesség kijárásával megbízott ügyvéd lenyúlta. F. Attila zokon vette az ügyet, és a Pest Megyei Ügyvédi Kamarától kért segítséget.

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította, az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyleteket már nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani.

„Nem mondjuk meg, milyennek kellene lenni a törvényeknek” – állította André Goodfriend, az Egyesült Államok volt budapesti ügyvivője. A Mandiner birtokába jutott, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, 2014. októberi non-paper viszont rávilágít: nagyon is konkrét törvénymódosításokat követelt az amerikai fél a magyar kormánytól (például a reklámadó eltörlését).

Az amerikai cégek megfelelő bánásmódban részesültek – erre jutott Vida Ildikó NAV-elnök a kitiltási botrány miatt házon belül indított vizsgálat során. Igaz, azért találtak 5 esetet, amelynél hibát találtak – de a felülvizsgálat még tart.

Washington szerint amerikai cégek több alkalommal jeleztek korrupciós ügyeket a magyar adóhatóságnak. A NAV átvizsgálta önmagát, hogy kiderítse, valóban előfordult-e olyan eset, amikor figyelmen kívül hagyták amerikai cégek bejelentéseit. Az átvizsgálást bemutató jelentést most nyilvánosságra hozták, eszerint sosem történt ilyen.