A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.
Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.
2015 júniusában volt egy találkozó Genfben, ahol egy nemzetközi ügyvédi iroda munkatársai tárgyaltak egy Monacóból érkezett üzletemberrel közös üzleti lehetőségekről. Felmerültek köztük általános cégalapítási és szerzői jogi kérdések, valamint szóba került egy olyan téma is, ami már évek óta kiemelt figyelmet élvez Magyarországon. Ez a pénzért árult letelepedési engedélyek kérdése volt.
Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.
A Földközi-tengeren, Szicília és Észak-Afrika partjai közt fekvő Málta szigetét nemcsak a nyugalomra vágyó turisták kedvelik. Az Európai Unió legkisebb tagállama népszerű az üzleti vállalkozások körében is, köszönhetően rendkívül kedvező adózási feltételeinek és az angol nyelvű, gyors ügyintézésnek. Mint most kiderült, több száz magyar is élt ezekkel a lehetőségekkel.
Valószínűleg több offshore cégnél bontanak majd pezsgőt a jól végzett munka és a 100 milliárd forintos profit örömére, amennyiben idén valóban véget ér a magyar letelepedésikötvény-program. Kár, hogy miközben Rogán Antal ötletével az államot akarták segíteni, az csak veszteséget termelt. Magyarország közben toplistás a kínaiaknak pénzért letelepedési engedélyt adó országok sorában.
Első fokon pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék tegnap hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait.
Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését – közölte a szervezet. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.
Beszédes, hogy éppen a törvényhozás szentélyének tekinthető parlament egyik bizottsága nem hajlandó betartani a magyar törvényeket. Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyanis arra való hivatkozással utasította el lapunk munkatársának közérdekű adatigénylését, hogy egy éven belül egyszer már feltette a kérdéseket. Ennek azért van jelentősége, mert Bánki Erik éppen a kormánypárti javaslatra megnehezített adatigénylési szabályra hivatkozik, amely szerint egy éven belül nem szabad ugyanannak a személynek, ugyanabban a kérdéskörben közérdekű adatokat kérni. Az erre való hivatkozásnak ugyanakkor nincs valóságalapja, hiszen az újságíró még soha életében nem küldött adatigénylést a gazdasági bizottságnak. (Elképzelhető, hogy egy másik, egyébként teljesen más nevű újságíróval keverték össze, aki szintén a Magyar Nemzetnél dolgozik).
Több feljelentés is született a letelepedésikötvény-üzlet miatt, azonban a magyar hatóságok egy esetben sem találtak semmi rendkívülit. Ennél már csak a nyomozást lezáró indoklások beszédesebbek.
