K-Monitor Adatbázis

Korai lenne pezsgőt bontaniuk a 2014-ben bebukott, az Alexandra-csoport egykori centrumvállalata, a Pécsi Direkt hitelezőinek, amiért a felszámoló a minap első fokon közel ötmilliárd forintot nyert meg nekik – a pénzt ugyanis valakik rég eltüntették.

Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái.

Hét éve történt. Az állam váratlanul keményen sarokba szorította a bankokat, az úgynevezett végtörlesztéssel, amikor a tehetős ügyfelek diszkontált áron rendezhették adósságaikat. A bankok védekeztek. A versenyhivatal szerint szabálytalanul, tiltott módon, összehangoltan. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) először nagyon szigorúan csapott le, most a felére olvadt a bírság. A furcsa ügyben csak úgy sorjáztak a fordulatok.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

Nem zavarja a szombathelyi fideszeseket az egyre nagyobb hullámokat keltő Elios-botrány: csütörtökön a város költségvetésével együtt azt is elfogadták, hogy 1,2 milliárd forintért, banki hitelből újítsák fel a város közvilágítását. A közbeszerzés még nem zárult le, ám lapunk úgy tudja: az Elios kaphatja a munkát.

Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrány sikkasztással vádolt harmadrendű vádlottja – tudta meg a Magyar Nemzet. A bankár múlt pénteken halt meg, néhány nappal azután, hogy kézhez kapta az értesítést, miszerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség visszavonta az őt felmentő elsőfokú ítélettel szemben a tárgyaláson bejelentett ügyészi fellebbezést. Így néhány hónap híján tizennégy évvel azután, hogy – mint Kulcsár mentorát és legfőbb támogatóját – gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, jogerőre emelkedett az ártatlanságát kimondó bírói döntés.

A Rogán-hálózat nemzetközivé fejlődésének tíz fejezete - Hosszú hónapokig nyomoztunk egy titokzatos férfi után, ám minél közelebb értünk hozzá, a nyomai annál gyorsabban tűntek el mindenhonnan. Nem csak őt bizonyult lehetetlennek elérni, de letagadták vagy csöndbe burkolóztak a barátai, kollégái, üzletfelei is. Ahogy kutatni kezdtünk, fotók tűntek el a netről, sőt hirtelen felszámolódott egy gyanús cége is. Szerencsére mindvégig egy lépéssel előrébb jártunk. Nyomozásunk eredményét tíz fejezetben mutatjuk be videókkal, fotókkal, dokumentumokkal alátámasztva.

Kulcsár Attila volt brókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt kedden első fokon a Fővárosi Törvényszék. A megismételt eljárásban Rejtő E. Tibor volt bankvezetőt és Forró Tamás vállalkozót, újságírót felmentették a vádak alól.

Pénzmosoda volt a K & H brókercége - állította a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja, Kulcsár Attila vallomásában a bíróságon. Viszont szerinte nem volt piramisjátékszerű sikkasztás, ami a vádiratban szerepel.

Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja azt mondta a Fővárosi Törvényszéken kedden, hogy csak az ügyfelek pénzét mosták a K&H Bank brókercégénél, de a vádban szereplő piramisjátékszerű sikkasztássorozat nem történt meg.