Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.
Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. A HVG a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük.