K-Monitor Adatbázis

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

A kormány ad 466 millió forintot a produkcióra, a fővédnök Kásler Miklós lesz. Tavasszal egész Kárpát-medencében bemutatják a darabot egy turné keretében.

Az egyházi iskolák előnyben részesítése – ha ténylegesen van ilyen szándék – jóval trükkösebben történik annál, semhogy az a költségvetési törvényből kiderüljön. A módszer a kormány kezében az egyházak kézből etetésének egyik bevett formája.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.

Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.

A Győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia tavaly és idén is több tízmillió forinthoz jutott.

Egy tavaly hozott törvény alapján kerülnek át.

Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.

Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól.