K-Monitor Adatbázis

A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.

Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.

A vád szerint az okozott kár meghaladta az egymilliárd forintot.

Hagyó Dosszié - Hagyó Miklós blogja, amit az eljárás alatt vezetett

2007 áprilisában számolt be először róla a sajtó, hogy hat, az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthető személyt vettek őrizetbe vám- és áfacsalás gyanújával. Előzetes letartóztatásba került többek között az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László. A gyanúsítottak a vád szerint Távol-Keletről behozott élelmiszert tüntettek fel adományként, ezzel mentesülve a vám kifizetése alól, majd az élelmiszert a Herba Hungary Zrt. segítségével az ÁFA megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba hozták. A nyomozó hatóság szerint 1,22 Mrd Ft-nyi be nem fizetett közteherről volt szó.  A Herba Hungary Zrt. vezérigazgatóját, a korábban hasonló bűncselekményekkel már megvádolt Pongó Sándort szintén előzetes letartóztatásba helyezték. Pongó ellen 2004-ben azért indult eljárás, mert a vád szerint hajléktalanok által jegyzett fiktív cégek segítségével vámmentesen importált élelmiszert.

Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyei szerteágazóak. Földesi-Szabó mellett a cég alapítója volt Jakubinyi Róbert is, aki ellen az 1990-es évek közepén éppen az akkor még rendőrként szolgáló Földesi-Szabó nyomozott hamis váltókkal elkövetett csalás gyanúja miatt. Bár Jakubinyit elítélték, később államfői kegyelemben részesült.

2007 novemberében felmerült a gyanú, hogy 900 millió forintnak nyoma veszett az alapítvány számlájáról. 2008 júliusában a nyomozó hatóság csempészet és sikkasztás ügyében emelt vádat.

A tárgyalás alatt újabb gyanús fejlemények kerültek napvilágra. Az alapítványhoz köthető párt, a Magyarok Egymásért Szövetség 2008-ban 99 millió forintos támogatást kapott a C. C. Soft Kft.-től, egy olyan informatikai cégtől, amelynek 2007-es adózás utáni eredménye 2,7 millió forint volt, 2008-ban anyagilag ellehetetlenült, 2009-ben pedig felszámolás indult ellene. Az ügy további érdekessége, hogy 2007-ben ez a cég nyerte el a BKV által a HÉV megállók kijelzőinek korszerűsítésére kiírt, szintén vitatott pályázatot, 99 millió forint értékben. A pénzmozgások közti kapcsolat egyelőre nem tisztázott.

Az alapítvány szoros kapcsolatot ápol egykori és jelenlegi nemzetbiztonsági alkalmazottakkal is. Az alapítók között szerepel például Nagy Lajos, az NBH egykori elnöke, aki cége, az Absztrakt Tanácsadó Kft. révén pénzügyi kapcsolatban is állt a szervezettel. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt az NBH egyik akkori és egy volt alkalmazottja, Gyarmati György és Simon Ibolya. Az ügy kirobbanása után az NBH éléről távozó Galambos Lajos szintén bekapcsolódott a kuratórium munkájába. Az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter, Szilvásy György pedig családtagjai révén került kapcsolatba a szervezettel. Szilvásy egyik testvére, Péter grafológus-szakértőként dolgozott az alapítványnál, míg másik testvére, István a BM kórházban dolgozik, amely jelentős alapítványi támogatásban részesült.

Földesi-Szabó Lászlót a 1,2 milliárd forintos csempészeten kívül az alapítvány házi pénztárában tartott mintegy egymilliárd forint elsikkasztása miatt első fokon hét évre ítélték. Földesi az eljárás ideje alatt megszökött, 2011 májusában megtalálták a hatóságok, majd váratlanul előzetes letartóztatásból házi őrizetbe került, sajtóinformációk szerint azért, mert vádalkut kötött az eljárást folytató Budapesti Katonai Ügyészséggel. A történet ezen a ponton összeér a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetői ügyében 2011 nyarán kipattant kémbotrányával, ugyanis az ügyben oknyomozó újságok szerint Földesi vádalkuja mögött a kémügyben megvádolt titkosszolgálati vezetőkkel kapcsolatos információk állhatnak.

Kárösszeg: 1 220 000 000 Ft (forrás: HVG)