K-Monitor Adatbázis

"Dietmar E. Clodo a magyar kriminalisztika talán legrejtélyesebb alakja. A 90-es években különféle biztonságtechnikai termékekkel kereskedő, sikeres üzletemberként érkezett Magyarországra. "Gagyi holmikat próbált meg ránk sózni" - mondta egy szakember, aki annak idején részt vett Clodónak egy rendőrségi bázison rendezett termékbemutatóján. Később kiderült: a német üzletember illegális anyagokkal is kereskedik. A magyar rendőrség szervezett bűnözés elleni egysége a 90-es évek elején német kérésre vette őrizetbe először Clodót. A németek sugárzóanyagok csempészetéért és más súlyos bűncselekmények elkövetéséért körözték őt, legalábbis a hivatalos hatósági iratok szerint. Clodót magyar rendőrök gépkocsival vitték Németországba, de mire visszaértek, már Clodo is újra Magyarországon volt.A német sajtó szerint Clodo nem teljesen átlátható fegyverügyletekben vett részt a Közel-Keleten, ugyanakkor - megint csak az akkori német sajtó szerint - ő vezette Jan Philipp Reemtsma hamburgi milliomos elrablónak nyomára a hatóságokat. Reemtsma elrablásának kitervelője - aki 30 millió márkás váltságdíjat kért - egy ideig Magyarországon bujkált, de itt kicsúszott a rendőrség kezei közül.

Egy bankjegy-hamisítási ügy kapcsán 1995-ben újra elfogták (a pénzhamisításban játszott szerepéért később három év börtönt kapott). 1998. június 3-án a szervezett bűnözés elleni szolgálat újra őrizetbe vette: ekkor már azzal gyanúsították, hogy ő pénzelte a Pest megyei Pilisszentlászlón leleplezett bombagyárat. Clodo ezt tagadta. Perében mindvégig azt hangoztatta, hogy a bombagyár valójában az alvilág egyik vezérének tartott - időközben szintén elítélt - Leonyid Sztecura érdekeltségébe tartozott. (Clodót egyébiránt Sztecura adta rendőrkézre.) A bíróság azonban bizonyítottnak látta, hogy Clodo a bombagyáros, és tízévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte.Tavaly októberben a még hátralévő büntetésének letöltésére Magyarország kiadta Clodót hazájának. Alig több mint egy évet töltött ott a rácsok mögött." (Nol.hu)

"Clodo tavaly [2016] júniusban, Németországban tett írásbeli vallomásában azt állította: 1993 és 1996 között Pintér Sándor is többször megjelent lakásán, és pénzt vett át. A bűnöző arról is beszélt, hogy ebben az időszakban közvetítőként lépett fel politikai és rendészeti vezetők, valamint a „Szeva bácsiként” közismert Szemjon Judkovics Magiljevics között, akit az orosz maffia magyarországi helytartójaként tartottak számon. Az osztrák ORF tévécsatornának tavaly októberben adott interjúban Clodo azt állította, hogy Pintér havi egy alkalommal vett át tízezer márkát az ő közvetítésével Magiljevicstől azért, hogy a magyar hatóságok szemet hunyjanak a Magyarországon folytatott illegális tevékenységei felett.

A vallomásban az is szerepel, hogy az 1994-es országgyűlési választások előtt Magiljevics tolmácsa egy egymillió márkát tartalmazó táskát juttatott el Clodónak azzal, hogy azt személyesen Orbán Viktornak kell átadnia. A „bombagyáros” szerint Orbán némi vonakodás után személyesen, egy idősebb úriember társaságában jelent meg nála, és átvette a táskát. Egy orosz ellenzéki portál, a The Insider épp Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának idején írt arról, hogy a pénzek átadásáról titkos videofelvételek készülhettek, amelyek Szeva bácsi 2008-as moszkvai letartóztatásakor egy informális vádalku következtében az orosz titkosszolgálatok, illetve az orosz kormány birtokába kerülhettek." (24.hu)

2007 áprilisában számolt be először róla a sajtó, hogy hat, az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthető személyt vettek őrizetbe vám- és áfacsalás gyanújával. A gyanúsítottak a vád szerint Távol-Keletről behozott élelmiszert tüntettek fel adományként, ezzel mentesülve a vám kifizetése alól, majd az élelmiszert a Herba Hungary Zrt. segítségével az ÁFA megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba hozták.