K-Monitor Adatbázis

Kezdjük a legfontosabbal, a Soroksár és Gyál területén tervezett óriásberuházás fejlesztője, a Földber Ingatlanfejlesztő Kft. a Telex kérdéseire válaszolt és deklarálta: „Az érintett területen nem lesz akkumulátorgyár, nem lesz hulladéklerakó, és nem lesz semmilyen veszélyes anyag, vegyiüzem vagy vegyianyag-elosztó sem. Ez fel sem merült bennünk. A beruházással érintett területen a környezetre nagy hatást nem jelentő raktározási célú épületek, utak fejlesztése, továbbá azok környezetkímélő működtetésének biztosítása érdekében tehergépjárművek parkolását és ”zöld hidrogénnel„ való feltöltését biztosító üzemanyagtöltő állomás építése szerepel a terveinkben.”

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Hat év alatt megduplázódott az ivóvízvezetékeken a csőtörések száma, van olyan település, ahol hetente többször nincs víz valami hiba miatt. Az érdeklődő civilek közadatigényléssel sem tudják kiszedni az állami szolgáltató cégekből, mennyi víz szivárog el.

Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását.

Az Orbán-kormány két kézzel szórja a pénzt a betonelem gyárakat építő, közbeszerzéseken is villogó beruházóknak, többnyire a számla felét állja közpénzből. Milliárdokról van szó, melyekből modern gyárak születnek. Szíjj László a milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást. Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből. Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni.

Pápai Mihály a veszélyhelyzetet kihasználva szavazott meg magának nettó 2,7 milliós jutalmat. A kormányhivatal vizsgálata szerint jogszabálysértés történt.

A veszélyhelyzet alatt a polgármestereknek nagyobb a hatáskörük, nem kell felhatalmazást kérniük a képviselő-testülettől. Így jutott nettó 2,7 milliós jutalomhoz a gyáli városvezető.

Élt a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet adta lehetőséggel Gyál polgármestere és a képviselő-testület nélkül döntött az év végi jutalmakról: magának bruttó 4,188 milliót hagyott jóvá.

Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot, derül ki a civil szervezet keddi közleményéből.

Bár az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos visszásságokat tárt fel az Elios Zrt. által elnyert, uniós forrásból megvalósuló közvilágítási projektek körül, a részletes jelentés nem hozzáférhető a nagyközönség számára. Tiborcz István, a miniszterelnök veje 2015-ben szállt ki az Eliosból, amely többek közt Gyálon is szerződött a közvilágítás korszerűsítésére.