K-Monitor Adatbázis

Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A hvg.hu felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban „támadást” emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni.

Napokkal az után, hogy a bíróság kimondta, a minisztérium helyett a kórházak vezetői dönthetnek arról, hogy beengedik-e a sajtót dolgozni, a kormány rendeletben vette el a kórházaktól ezt a jogot.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Egyházi feladatokra is jutott 3,8 milliárd, méghozzá a gazdaság-újraindítási alapból.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.

Orbán Viktor a belügyminiszterre bízta az egészségügyet a járványban, Pintér Sándor pedig katonai parancsrendszert vezetett be, régi belügyeseket állítva a kulcspozíciókba.

Arról is szól a jogszabály, hogy a veszélyhelyzetben bárkinek szinte bármire lehet támogatást adni a Nemzeti Kulturális Alapból, és erről az emberi erőforrások minisztere egyedül dönt.