K-Monitor Adatbázis

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.

A lakosság az elmúlt években többet fizetett a gázért, mint amennyibe az a piacon került. A különbséget az állami földgázkereskedő eltette tartalékba. A tartalék elvileg arra szolgál, hogy ha fölmenne a gáz világpiaci ára, akkor se kelljen a lakosságnak többet fizetnie. A kormány ebből a tartalékból költ el 40 milliárdot a “téli rezsicsökkentésnek” aposztrofált kampányfogásra. A tartalékban 2016 végén körülbelül 50 milliárd volt, és azóta a gáz világpiaci ára csak csökkent. Vagyis a lakosság a “téli rezsicsökkentésen” nyertnél jóval többet bukott már a fideszes hatósági áron.

A beruházók és az államtól bérelt földek kormányzati kegyeltjei fontosabbak a lakossági igényeknél. A napenergia-termelés hirtelen dömpingszerűre váltó támogatási politikájából legalábbis ez következik. Cserébe viszont sok baj forrása lesz.

Független szakértők, két politikus és a bővítésért felelős államtitkár vitatkozott szerdán két órán keresztül a Paks 2-projekt kockázatairól, illetve a szóba jöhető alternatívákról.

A Mol soha véget nem érő története az INA-val újabb fordulóponthoz érkezett a múlt héten. Egyrészt az orosz Roszneft bejelentkezett a cégért, másrészt a Mol a svájci szövetségi bíróság előtt végleg megnyerte a 2014 év elején indított eljárást, ami kimondta, hogy a Mol nem korrupcióval szerezte meg az INA-t és az eredeti, 2009-es megállapodást továbbra is érvényes.

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Nehéz mostanság politikamentesen írni a hazai energetikai szektor jövőjéről. Pedig a szektor nagyon érdekes és számos változáson fog keresztülmenni a jövőben.

Egy nagyon furcsa felvásárlást jelentettek be minap a Gazdasági és Versenyhivatalnál. A GVH honlapján megjelentek szerint egy ciprusi cég megveszi egy másik ciprusi cég 25,33 százalékát egy harmadik ciprusi cégtől.

Jelentős drágulással jár az atomberuházás minap elkottyantott késlekedése, így viszont Magyarország nem tudja tartani az uniónak tett vállalásait.