Megérkezett Paksra Oroszországból az első hosszú gyártási idejű, egyben legnagyobb tömegű berendezés, a passzív biztonsági rendszer kulcseleme, a zónaolvadék-csapda. Ugyan a projekt még nem tart ennek beépítésénél, de ha ott tartana, akkor sem lehetne megtenni. Ahhoz ugyanis szükség lenne a teljes értékű létesítési engedélyre, amit négy év alatt, mind a mai napig nem sikerült megszerezni.
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
Erősen kérdéses, hogy érvényes-e még egyáltalán a Paks II környezetvédelmi engedélye.
Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.
Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.
Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja már nekiállt gödröt ásni a területen, de a létesítési engedély birtokában sem biztos, hogy befejezheti a munkát.
Kijelölték az 5-ös és a 6-os blokk biztonsági övezetét, ezzel létesítési engedélyt kapott a projekt.
Kifarolhatott az utolsó pillanatban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elől a hónapok óta előkészítés alatt álló, osztrák környezetvédelmi minisztériumi kérés elől, melyben Ausztria hivatalos tájékoztatást kért a tervezett új magyar atomerőművel kapcsolatban, különösen annak telephelyéül választott terület földrengés biztonságát illetően. Egy hírhedt európai szervezet viszont ettől függetlenül, bő egy tucat kérdést tartalmazó levélben arról tudakozódik, hogy az OAH korábban tényleg jól végezte-e a dolgát.
Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.
