A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.
Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.
Védett állatok és növények élnek annak az üres teleknek a környezetében, ahová 78 lakásos társasházat akarnak építeni, penthouse lakásokkal a tetejükön. A beruházással kapcsolatban ugyan tartottak közmeghallgatást, de hétköznap délelőtt 10 órakor. A fideszes vezetésű önkormányzattól erre senki sem ment. Az itt élők a sokszorosára duzzadó autósforgalomtól is tartanak, de a kivitelező szerint, aki természetvédelmi területre költözik, az majd busszal jár. És még ott a gyermekvasút is.
Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén készül 78 lakásos lakóparkot építeni egy cég. A 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes kapcsán a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal közmeghallgatást szervezett a beruházás környezeti hatástanulmányáról. Bár a rendezvényt munkaidőben, délelőtt tízkor tartották, a kerület lakosai közül sokan részt vettek rajta, és hosszasan sorolták az aggályaikat. Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.
