K-Monitor Adatbázis

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.

Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.

Az orosz hitelből fizetik a számlák nyolcvan százalékát. Valami nem stimmel a kormányzati számításokkal a paksi atomerőmű új blokkjait illetően. Mást mond a várható költségekről a Miniszterelnökség és mást a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter.

A 2008-2009-es válságkezelés, az IMF-EU hitel lehívása alapvetően meghatározza a mostani adósságkezelést, a finanszírozás jelenleg egy zárt pályán mozog, szűk a mozgásterünk - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék államadósságról szóló jelentésének ismertetésekor. Az ÁSZ elnöke szerint mérhetetlen magasságba nőttek a jegybank devizatartalékai a 2008-as IMF-hitel lehívása következtében. Akkoriban a kormány pedig engedte, hogy az MNB-be menjenek a pénzek, és nem az adósság törlesztésére fordították ezeket a forrásokat.