K-Monitor Adatbázis

Az Orbán család cégbirodalmának osztalékaiból a miniszterelnök apjának kicsit több mint a fele jutott, ebbe jó esetben beleférhet az uradalom építése.

Noha idén a világjárvány miatt szeptemberre halasztották a május végi mérlegleadási határidőt, azért a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek zöme már vallott a tavalyi eredményeiről. Ezzel az is dokumentálhatóvá vált, hogy mire jutottak a Simicska Lajos kiesése utáni első öt évben az őt pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Dokumentáltuk is.

Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból – derült ki a lapunk közérdekű adatigénylésére küldött válaszból. Az összesen 420 milliárd keretösszegű programot Brüsszel súlyosan szabálytalannak ítélte, ezért az ország akár 60 milliárd forint támogatás-megvonással is fizethet érte. Az uniós revizorok arra jutottak: a 24 nyertes között csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert.

A május végi mérlegleadási határidő után visszatérően végigböngésszük a „nemzeti nagytőkét” megjelenítő cégek éves beszámolóit. Már Heti Válasz-korunkban is ezt tettük, a hagyomány pedig kötelez. Annál inkább, mert nem érzések, benyomások, hanem egzakt pénzügyi adatok alapján szeretünk válaszolni olyasfajta kérdésekre, hogy van-e rendszerszintű korrupció a jelen Magyarországán.

Nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe a felcsúti milliárdos-gázszerelő. Mindenki odaadta, amit kértek tőle. Számba vettük a nagy üzleteket.

Idén is jól ment a kormányközeli nagyvállalkozóknak, akik közül egyre többen vannak a Forbes 33 leggazdagabb magyarról készült listáján. A magazin listájára például idén először fölkerült a filmügyi kormánybiztos/kaszinótulajdonos és fánkberuházó Andy Vajna, aki 44,9 milliárd forintosra becsült vagyonával a 21. helyet csípte meg a listán.

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.

Ígéret maradt az építőipari körbetartozások felszámolására irányuló kormánypárti nekiveselkedés. A nagyberuházásoknál a tartozás kiinduló pontja gyakran maga az állam, a kárvallottak pedig úgy érzik, hogy a közbeszerzéseket sorra nyerő cégek ezen a téren is előnyösebb helyzetben vannak, mint azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az építési munkákat ténylegesen elvégzik.