K-Monitor Adatbázis

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.

Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés.

Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.

Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota.

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.

Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.