K-Monitor Adatbázis

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították az OTP új, XIII. kerületi irodaházának építését, amelyről kedden nyilatkozott Csányi Sándor elnök-vezérigazgató.

Az énekléshez két hangszalag kell, nem közalkalmazotti jogviszony – mondja az Operaház kormánybiztosa. Ókovács Szilveszterrel az Erkel Színház felújításáról, milliós jövedelmekről és az énekeslobbikról beszélgettünk.

A terveket a civilek is támadták, s most a kormány is beintett.

Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a mindenkori kormányokra.

A kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő.

Az igen aktív Papcsák Ferencen és Budai Gyulán kívül ugyan számtalan kormányzati és parlamenti szerv vizsgálja az előző kormányok "kétes ügyeit", mégis kevés eddig nem ismert csontváz került elő.

Költségvetési "csontvázakkal" csak a töredéke foglalkozik annak a jelentésnek, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára.

Életveszélyes vagy sem? Feleslegesen zárták be vagy jogosan? Felújítják, újjáépítik vagy hagyják tovább romlani? Ezek most a leggyakrabban feltett kérdések az Erkel Színház kapcsán.

Ellenőrizetlen üzemeltetés, megfelelő biztosítékok és dokumentumok hiánya, a nemzetközi átlagnál két-háromszor drágább beruházások – ezek jellemzik az eddig vizsgált hazai, úgynevezett PPP-konstrukciókat. A szerződések miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes fejlesztések leállítását javasolta, például az Erkel Színház esetében.

Összesen hat, úgymond tisztázatlan, a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői számára korrupciógyanús kulturális ügyről tárgyalt tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságának ellenőrző testülete.