K-Monitor Adatbázis

Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének.

A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének.

Az MSZP frakcióvezetője legvégső jogorvoslati lehetőségként fordult a Kúriához az ügyben, így született meg a döntés, amely szerint a minisztérium semmit nem takarhat ki a politikus által kikért 2019-2020-as határozatokból.

Bár egyelőre még csak földmunkák, azaz nagyjából csak ásás zajlott a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok. E kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról.

A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal. A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna.

A taszári repülőtér értékesítéséről szóló adásvételi szerződés egy pontja szerint a vevőnek egy éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást kell végrehajtania. Ám a Billion Up Kft. nem rendelkezik ezzel a referenciával. És a Chi Fu-csoport többi tagjához köthető hasonló beruházás esetén is sántít a történet.

Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.

A Paks II. Atomerőmű projekt fővállalkozója, a Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó Atomsztrojekszport vállalat elkezdte Pakson az új VVER-1200-as blokkok kivitelezési szakaszának munkálatait – közölte a Roszatom.

Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe.

Az elsőfokú bíróság a héten, megismételt eljárásában is úgy ítélte meg, hogy az MVM tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – jelen esetben az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csabának – Tóth Bertalan megkeresésére 15 napon belül kitakarás nélkül ki kell adnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat – tudtuk meg az MSZP frakcióvezetőjétől.