K-Monitor Adatbázis

Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe.

Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.

Az Orbán család cégbirodalmának osztalékaiból a miniszterelnök apjának kicsit több mint a fele jutott, ebbe jó esetben beleférhet az uradalom építése.

2020-ban összesen 12,5 milliárd forint értékben kötött tervezési keretmegállapodásokat a paksi bővítés kiegészítő beruházásaiért felelős állami cég, az egyikben a Mészáros gyerekek tervezőcége is benne van.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek; olyannyira, hogy a naperőmű lehet az új dohánybolt.

Nem véletlenül döntöttek úgy Mészáros Lőrincék, hogy inkább mégis eladják a legnagyobb magyar szénerőművet. Annyira megdrágultak a szennyezési jogok, hogy ebben a formában szinte biztos a vastag bukó 2021-től.

Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet.

1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.

Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.