K-Monitor Adatbázis

Nemzetközi infokommunikációs vállalatcsoport, mely állami segítséggel vált jelentős piaci szereplővé.

A kiemelkedő bővülés 2018 után kezdődött: a T-Systems nagyvállalati üzletcsoportjának akvizícióját bejelentették, ám később hitel-lehívási nehézségekre hivatkozva nem teljesítették. 2020-ban a vállalat új leányvállalatot alapított az Antenna Hungária Zrt.-vel és a New Space Industries Zrt.-vel, melynek célja, hogy 2024-ben műholdat lőjenek az űrbe. 2021. március 29.-én bejelentették, hogy megveszik a DIGI csoport (DIGI Kft, Invitel Zrt., ITV Zrt.) leányvállalatait. 2021. november 30-án teljesen a cég kezébe került a csoport 625 millió euróért, azaz 232 milliárd forintért. 

2021. szeptember 13-án jelentette be a 4iG, hogy megvásárolja az Invitechet. 2021. december 21-én bejelentették, hogy megszerezték a Telenor d.o.o. Podgorica, vagyis a Telenor Montenegro 100 százalékos részvénycsomagját. A cégbe kisebbségi tulajdonosként beszállt a német Rheinmetall AG hadiipari cég. 2022-ben a 4iG megszerezte az állami Antenna Hungária többségét, majd az állammal közösen a Vodafonemegvásárlására kötöttek előzetes, nem kötelező erejű megállapodást.

2023-ban leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. megállapodást kötött a DIGI mobil infrastruktúráját tulajdonló MIS Omega Mobilhálózat Kft. értékesítésére, a társaságot a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt. vásárolja meg.

A 4iG többségi tulajdonosa Jászai Gellért a kizárólagos tulajdonában lévő iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Manhattan Magántőkealapon keresztül.

Milliárdos oktatási informatikai megbízásokat nyertek el Fauszt Zoltán cégei. Palkovics László oktatási államtitkár 14 éven keresztül az üzlettársa volt Fausztnak. Palkovics úgy reagált, az államtitkárságának nem volt köze a pályázatokhoz. Hadházy Ákos (LMP) gyűjtése alapján Fauszt cégei 4,8 milliárd forint értékben nyert el munkákat 2011 óta. A hazai egyetemek által használt, kizárólagossá vált adminisztrációs és oktatási rendszer, a Neptun sokat hozott a cégnek. A rendszer bevezetése a közoktatásba vitatott körülmények között 62 zajlott. A közoktatási „piacon” már több olyan rendszer is létezett, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) háttérintézménye, az időközben az Oktatási Hivatalba beolvadt Educatio Kft. 2015. október 17-én kötött szerződést a Neptun birtokosával, az SDA Informatikai Zrt.-vel a szoftver átalakítására, köznevelési intézményekre való rászabására, amiért végül 940 millió forintot számlázott. Az állam 2015 júliusában-augusztusában lebonyolított ugyan egy közbeszerzést, de arról egyedül ez a cég értesült. Történt mindez annak ellenére, hogya egy, az Educatióban 2015-ben készült összehasonlító elemzés meg is jegyezte: az egyik szoftver, az @Napló kiválóan működik, és a közbeszerzési lebonyolítása idején még ingyen állt a köznevelési intézmények rendelkezésére. A piaci szereplők szerint éppen ezért célszerű lett volna versenyeztetni a közbeszerzésen, hogy leverjék az árat.

A részvénytársaságból időközben kivált eKréta Informatikai Zrt., amelynek Szabó Balázs, az EMMI korábbi miniszteri biztosa lett a vezérigazgatója. Az SDA és az eKréta mögött álló RC Invest Zrt. egyik részvényese – az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész –, Farkas Mihály nyomtalanul eltűnt. Fauszt tagadta, hogy a zenész a strómanja lett volna, vagy bármit is tudna a hollétéről. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon. A bevezetett KRÉTA-rendszerrel nem elégedettek a közoktatás szereplői. Fauszt cégei más közpénzes munkákat is elnyertek: közel 1 milliárd forintért rendelt meg netes tananyagokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2013-ban és 2015-ben is: egyszer 425 millió, másodszor 500 millió forintot fizettek KRESZ-tananyagokért. Az NKH tárgyalásos közbeszerzésein más nem is indult, csak a végül nyertes két cég: az E-Educatio Zrt. és a Max & Future Kft. Mindkettő közvetve Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik. Mintegy egymilliárd forintért, a szintén Fauszthoz köthető SDA DMS Zrt. terjeszthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét uniós pénzből, majd 2018 februárjában újabb kétmilliárdért dolgozhattak a projekten.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.