K-Monitor Adatbázis

2,3 milliárd forintot kap két és fél évre a KSH-s adatszivárgási botrány főszereplője. A Makronóm Intézet szerződésben vállalta, hogy a nyilvánosságban a kormányzati álláspontot képviseli, ennek ellenére független szervezetként tüntetik fel magukat sajtómegjelenéseiknél. Az elérhető beszámolók alapján a Makronómnak más ügyfele nem is volt, csak épp az a minisztérium, ahol György László dolgozik.

Az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdést nyújtott be a honvédelmi miniszternek, azt tudakolva, hogy vajon a tárcától szivárogtak-e ki az adatok. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szűkszavú válaszában egy sajtóközlemény linkjét küldte át. A rövid kommüniké szerint „2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot. Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták.”

A KSH-adatokat a hivatalos megjelenés előtt közzétevő Makronóm Intézet több szálon kötődik György László kormánybiztoshoz, és most kiderült, hogy épp az ő titkárságáról szivárogtak ki az adatok.

A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat, "nyilvánvaló tévedésből".

Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel hiányzik a bűncselekmény gyanúja.

A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.

Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani.

Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.

Politikailag megbízható emberekkel erősítik a Mol felügyelőbizottságát. A cég vezetői eddig is tűzközelben voltak, ami a kormányzati kapcsolatokat illeti.