K-Monitor Adatbázis

A második legnagyobb magyar kereskedelmi tévét, a TV2-t is magában foglaló, veszteségesen működő MTM-SBS Zrt. vállalatcsoport értékesítését már korábban is fontolgatta német tulajdonosa, a ProSiebenSat.1 cégcsoport, mely meg kívánt válni kelet-európai cégeitől. Végül 2013. december 23-án jelentették be, hogy a SuperTV2, FEM3, PRO4 kábelcsatornákat is portfóliójában tudó MTM-SBS-t annak minden eszközével Simon Zsolt TV2-vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató cégei megvásárolták. Az ellenzék olvasatában Fidesz-közeli háttéremberek álltak a fedezetlen tranzakció mögött, amit az új tulajdonosok a TV2-höz érkező állami hirdetési bevételekből akarnak fedezni. Simon és Dederick deklaráltan kellő magántőke nélkül vették át a vállalat 100 %-os részvénycsomagját. Ez szintén azt a teóriát erősíti, hogy a TV2 valóban kormányközeli befektetők érdekeltségébe került. A TV2 közleményt adott ki, amely szerint, „a ProSiebenSat.1 olyan eladói hitelkonstrukcióban adta el a céget, amely alapján a vevők az eladási árat bizonyos, a szerződésben meghatározott idő alatt törlesztik. Korábban Nyerges Zsolt cégét, az Infocentert emlegették, mint ami kitartóan próbálkozik egy országos kereskedelmi csatorna felvásárlásával. 

A TV2 körüli kavarás 2015. szeptemberében folytatódott, amikor Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. bejelentette, hogy megvette a csatornacsaládot Yvonne Dederick és Simon Zsolt cégvezetőktől. Két órával később Fonyó Károly - Simicska Lajos üzlettársa - cége, a Megapolis Média jelezte: ők már kedden éltek opciós jogukkal, és övék a tévé. A csatorna később kiadott egy közleményt, amelyben azt állították: a Megapolis opciós joga annak a kölcsönnek volt a biztosítéka, amit Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 vezetői egy szintén Simicska-közeli forrásból vettek fel, hogy megvásárolhassák a TV2-t a korábbi, német tulajdonosoktól. Azt írják, hogy ennek a kölcsönnek a felét a közlemény szerint rövid időn belül visszafizették, a másik felét viszont állítólag egy szóbeli megállapodás alapján egyelőre nem kellett kifizetniük, és a kölcsönt nyújtó nem is kérte az utóbbi időben a pénz visszafizetését.

Mindez azt látszik bizonyítani, hogy már a 2013-as tulajdonoscserénél Simicskáék voltak a háttérben, a csatorna sorsa azonban minden valószínűség szerint a bíróságon dől el.

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.