K-Monitor Adatbázis

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy 2020 májusában 5 milliárd forint keretösszeggel írnak ki pályázatot a Balaton-parti kempingek fejlesztésére. A kempingek viszont azóta sem kaptak támogatást.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Orbán Viktor átnyúlt Seszták Miklóson, és a Miniszterelnöki Kormányiroda alá húzta be a nemzeti vagyon felügyeletét. Miért nem jár hála – és új országos pozíció – az állami szektor „Simicska-mentesítését” végrehajtó politikusnak?

A Pelso Sportegyesület csak tavaly alapították, de máris gigaberuházásban gondolkodnak. A háttérben Orbán Viktor veje tűnik fel. Az egyesület bejegyzett címe Keszthely, Martinovics utca 68. Ugyanerre a címre jegyezték be Kovács Ferencet is – ő annak a keszthelyi kikötőnek a vezérigazgatója, amit korábban Tiborcz Istvánék vettek meg. Talán az sem véletlen egybeesés, hogy a Pelso egyesület elnöke az a Kiss Zsófia, aki közvetetten szintén kapcsolódik Tiborcz üzleti köreihez: 2018 április 17-ig a szintén Tiborcz-érdekeltséghez tartozó FND Kemping Kft. ügyvezetője volt – a cég annak kapcsán került a hírekbe, hogy rengeteg fát vágtak k i a fonyódi Napsugár kemping területén, valószínűleg egy nagyobb beruházás előkészítéseként.

A fonyódi Napsugár Kemping tulajdonosai nagyon készülnek valamire. Annyi biztos, hogy a terveikben a fáknak nincs helye. Olyan szintű fairtást ugyanis ritkán látni, mint amilyen a napokban kezdődött a Balaton déli partján.

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.