A beruházó vállalta árnyékkapcsoló, valamint mozgásérzékelő felszerelését, és a Natura 2000-es terület felé kerítést is kötelező építenie.
Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.
Nyolcévi nyomozás után pilótajáték-szerű manőverezéssel, fiktív tőkeemeléssel, látszólagos kölcsöntörlesztéssel és felelőtlen hitelfelvétellel vádolják Töröcskei István bankárt és 14 állítólagos cinkosát. A Széchenyi Bank bukása súlyos milliárdokba került az adófizetőknek.
A Danubia Pharma beolvadt addigi tulajdonosába, a Syntonite MED Zrt.-be, amelynek tulajdonosai magántőkealapok mögé húzódtak.
Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat, a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt. Egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt. Sokmilliárdos profit öt dolgozóval. Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Áruk beszerzési értéke 44,6 milliárdot. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt. A vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? a Fidenza Magántőkealap és a Grado Magántőkealap
Mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia.
Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.
Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában.
A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője – egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai.