K-Monitor Adatbázis

2023 januárjában zárult le a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlása, melynek eredményeként a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. – leányvállalatán, az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül – 51%-os, a magyar állam – a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – 49%-os részesedést szerzett a telekommunikációs cégben. A 2022 nyarán megjelent 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalata. Mint kiderült, az Antenna Hungária Zrt-re jutó 51 százalékos Vodafone-részből 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedezett, ennek 80 százalékára pedig az állam vállalt kezességet. Emellett az is nyilvánosságra került, hogy a Vodafone megvásárlásához az állami Eximbank is nyújtott hitelt az Antenna Hungáriának, így az állam szerepe messze túlmutat 49 százalékos részesedésén. A kormány tehát közvetlenül és közvetetten (az eladósodott 4iG-nak nyújtott hitelek révén) is több száz milliárd forintnyi közpénzt fordított az egyébként 2020-ban és 2021-ben is veszteséges Vodafone megszerzésére. Az ügylet lezárulta után Rogán Antal több bizalmi embere is helyet kapott a Vodafone igazgatóságában – így Nagy Ádám, a propagandaminiszter kabinetfőnöke, illetve Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke.

Mivel a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette a beruházást, kivonta a Gazdasági Versenyhivatal felügyelete alól, mely emiatt nem vizsgálhatja a piac- és versenytorzítást több ponton is felvető ügyletet. Az Antenna Hungáriának ugyanis 25 százalékos részesedése volt a Yettel Magyarország Zrt-ben, mely a hazai telekommunikációs piac harmadik szereplője – az Antenna Hungária ennek köszönhetően ráláthatott versenytársa stratégiai döntéseire. Valószínűsíthető, hogy a jövőbeli potenciális uniós beavatkozást és vizsgálatot akarta megakadályozni a kormány azzal, hogy részesedéséből végül 19,5 százalékot elcserélt az Antenna Hungária Yettel-részesedésére.

Dr. Gál András Levente (Budapest, 1970. február 28. –) jogász, ügyvéd, államtitkár, kormánybiztos. Testvére Gál Pál Zoltán vállalkozó.

1994-ben jogi diplomát szerzett az ELTE-n, továbbá Zürichben sajtójogot, Bécsben ingatlan-nyilvántartást, Tokióban politológiát tanult. 2002-ben megalapította saját ügyvédi irodáját. Politikai pályafutása az Oktatási Minisztériumban kezdődött, ahol 1999-2000 között miniszteri biztosi, 2000-2002 között közigazgatási államtitkári posztot töltött be. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál 2010-2011 között közigazgatási államtitkári, majd 2011-2012 között kormánybiztosi feladatkört látott el.

2005 és 2010 között, valamint 2012 óta a Magyar Közigazgatás és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet kuratóriumának elnöke. 2008-2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese, a Semmelweis Innovációs Központ Kft. felügyelőbizottságának tagja, a Bolyai Műhely Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. 2012-ben a Magyar Atlanti Tanács, 2013-ban a CESCI alelnöke.

2015-től a jelentős összegű uniós forrással gazdálkodó Digitális Jólét Program állandó szakértője, 2018-tól szakmai vezetője. 2020 óta a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., 2022-ben a KTI Nonprofit Kft. ügyvezetője. 

2023 augusztusában kiderült, 65 millió Ft uniós forrásból építtette fel kétemeletes luxusvilláját Balatonfüreden, ami gyümölcsfeldolgozó üzem néven szerepelt hivatalos iratokban. Ezenfelül Gál cége, a Gapa Zrt. Balatonfüreden és Bodrogkeresztúron egy-egy hegyet is birtokol.