K-Monitor Adatbázis

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Dr. Gál András Levente (Budapest, 1970. február 28. –) jogász, ügyvéd, államtitkár, kormánybiztos. Testvére Gál Pál Zoltán vállalkozó.

1994-ben jogi diplomát szerzett az ELTE-n, továbbá Zürichben sajtójogot, Bécsben ingatlan-nyilvántartást, Tokióban politológiát tanult. 2002-ben megalapította saját ügyvédi irodáját. Politikai pályafutása az Oktatási Minisztériumban kezdődött, ahol 1999-2000 között miniszteri biztosi, 2000-2002 között közigazgatási államtitkári posztot töltött be. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál 2010-2011 között közigazgatási államtitkári, majd 2011-2012 között kormánybiztosi feladatkört látott el.

2005 és 2010 között, valamint 2012 óta a Magyar Közigazgatás és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet kuratóriumának elnöke. 2008-2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese, a Semmelweis Innovációs Központ Kft. felügyelőbizottságának tagja, a Bolyai Műhely Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. 2012-ben a Magyar Atlanti Tanács, 2013-ban a CESCI alelnöke.

2015-től a jelentős összegű uniós forrással gazdálkodó Digitális Jólét Program állandó szakértője, 2018-tól szakmai vezetője. 2020 óta a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., 2022-ben a KTI Nonprofit Kft. ügyvezetője. 

2023 augusztusában kiderült, 65 millió Ft uniós forrásból építtette fel kétemeletes luxusvilláját Balatonfüreden, ami gyümölcsfeldolgozó üzem néven szerepelt hivatalos iratokban. Ezenfelül Gál cége, a Gapa Zrt. Balatonfüreden és Bodrogkeresztúron egy-egy hegyet is birtokol.