K-Monitor Adatbázis

Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének.

A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének.

A felcsúti milliárdosnak eddig két tulajdonostársa volt az EMvia Energiakereskedelmi Kft.-ben (EMvia Kft.), amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a leggazdagabb magyar cégbirodalmában. Nem kisebb ugyanis a cég feladata, mint hogy ellássa villamosenergiával a Mészáros-csoport vállalatainak többségét. Ezért sem volt teljesen érthető, hogy miért volt eddig két társa is Mészáros Lőrincnek az energetikai társaságban. A helyzet azonban hamarosan változhat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyanis előzetesen engedélyezte, hogy a Status Energy Magántőkealap 52,93 százalékos befolyása 78,43 százalékos mértékűre növekedjen. Az alapot pedig a Mészáros Lőrinc által egyedüliként tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli.

Közel 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető projektcég, amelynek tavaly a vezetéképítést is engedélyezték. Méghozzá úgy, hogy Magyarországon 2021 óta nem lehet engedélyeztetni kereskedelmi célú napelemes erőműveket. Nemrég kiderült, hogy tovább csúszik a hálózati csatlakozás lehetősége – pedig rengeteg cég áll sorban, összesen másfél paksnyi kapacitás vár befogadásra.

Már engedélyezték, hogy a sokmilliárdos napelemparkhoz megépüljön a vezeték, amelyen az országos hálózatba táplálható a megtermelt villamos energia.

Költséghatékonysági okokra hivatkozva úgynevezett beolvadásos kiválást jelentett be az Opus-csoport.

Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.

A minap derült ki, hogy jegybanki segítséggel megveszi a kelet-magyarországi Tigázt, most azon a környéken meghatározó szereplő lesz az árampiacon is.

A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.