Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet – hangzott el a szövetség szombati rendkívüli közgyűlésén.
Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO.
Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.
Új alelnököt választott kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), szerdán pedig bejelenti lemondását a szervezet elnöke. Váltott szereplőkkel folytatódik a kamarai valóságshow.
Két év alatt összesen négy mobilstadiont építettek fel, amelyek költsége együttesen meghaladta a kétmilliárd forintot. Egyszer a Folyondár utcából, kétszer a Kopaszi-gátról, legutóbb pedig a Lurdy Ház parkolójából tűnt el nyomtalanul a rapid módon felhúzott teniszstadion.
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség korábbi elnöke, Csötönyi Sándor volt a vendége a Digi Sport Reggeli Start című műsorának. A téma természetesen a sportszervezetben kialakult válsághelyzet és Erdei Zsolt ebben játszott szerepe volt.
A vádhatóság nem boncolgatta, hogy az ötmilliárdért vásárolt „központi termelésmegjelenítő” rendszer valójában mennyit ér.
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert.
