K-Monitor Adatbázis

Még korszerűbb lesz a Fidesz-barát, közpénzes támogatásokban nem szűkölködő Alapjogokért Központ Budakeszi úti székháza. A Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet feltehetően adófizetői forrásokból vették, és három éve alakították át, de most újabb közpénztízmilliókat emészt fel.

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Már 2021-ben is államtitkári szintű átlagfizetések voltak a civilnek látszó, de valójában kormányzati propagandaeszközként funkcionáló Alapjogokért Központot működtető magáncégnél, de tavaly rekordösszeget, 1,1 milliárdot költöttek juttatásokra a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nél.

Orbán Viktor bizalmasa, Liszkay annak idején azután lett a Mediaworks igazgatója, hogy megszüntették a Népszabadságot.

Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből.

Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.

Vonzzák a vagyont a kormányközeli jogi elemzők. Az Alapjogokért Központ kormányközeli szervezetet működtető céget tavaly jegyezték be tulajdonosként egy Budakeszi úti ingatlan tulajdoni lapjára. Az eladó vállalkozás beszámolójából kiolvasható, hogy 1,4 milliárd forint volt a hatszintes épület ellenértéke, amit az Alapjogokért Központ feltehetően jórészt közpénzből állhat. Korábban arról írtunk, hogy közbeszerzési eljárás keretében 300 millió forintért alakítják át az ingatlant: kerül bele szauna, fitneszterem is.

A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták.

Igazi NER-gyöngyszem az a kampány, amelyet még augusztusban indított az Alapjogokért Központ. A projekt a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal égisze alatt, a KESMA elnöke által vezetett Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megrendelésére, a “kék plakátos” Balásy Gyula cégei kivitelezésében zajlott. Most az is kiderült, mennyiért.

Megafon Központ néven indított nemrégiben egy igen sajátos, „digitális inkubátort” Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója annak érdekében, hogy a jobboldali, kormánnyal szimpatizáló fiatalokból „profi Facebook-harcost” képezzenek ingyenes tréningek segítségével. Mindezt különös megvilágításba helyezi az a tény, hogy nemrégiben Péterfalvy Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke belengette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a Facebook működéséről.