K-Monitor Adatbázis

Még 2022 elején derült ki a kerületiek által csak Nagy Kertvárosi Baloldali Ingatlanmutyi néven emlegetett korrupciós ügy, amelynek a lényege az, hogy Csizmazia Ferenc, a helyi MSZP-elnök elkótyavetyélte a párt helyi székházát – saját magának. Akkor márciusban ment is a feljelentés az ügyben: a XVI. kerületi fideszes frakcióvezető tette meg költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Most pedig kiderült, hogy az ügynek egyáltalán nincs vége.

Még 2022 elején derült ki a kerületiek által csak Nagy Kertvárosi Baloldali Ingatlanmutyi néven emlegetett korrupciós ügy, amelynek a lényege az, hogy Csizmazia Ferenc, a helyi MSZP-elnök elkótyavetyélte a párt helyi székházát – saját magának. Akkor márciusban ment is a feljelentés az ügyben: a XVI. kerületi fideszes frakcióvezető tette meg költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Most pedig kiderült, hogy az ügynek egyáltalán nincs vége.

„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok

Idén és a következő két évben fizetik ki.

120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium. Pedig az átadáskor az azóta menesztett Vitézy Dávid arról beszélt: a fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak.

Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont.

Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.

Az V. kerületi önkormányzat korábban úgy nyilatkozott, hogy csak egy ingatlant adtak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjének. Most felbukkant egy újabb.

Bár alig néhány napos az egyetemek finanszírozásáról szóló törvény, a kormány észrevette: az átnevezett és alapítványi kezelésbe került agráregyetemnek adományozott Gödöllői Királyi Kastély (pontosabban az azt tulajdonló közhasznú nonprofit kft.) „működése érdekében kiegészítő költségvetési támogatásra” van szükség.

Ez az az üzletember, akinek egyik cége megvette az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi irodaházát a belvárosban.