K-Monitor Adatbázis

Az európai országok közül hazánk a második a visszaélési felmérés tanúsága szerint - Oroszország után. A magyarok háromnegyede szerint a vesztegetés széles körben elterjedt.

Az Orbán család fogorvosa lehet, hogy jól jár a fogturizmussal, hiszen nem kizárt, hogy egymilliárddal megtámogatják az érdekeltségeit. Azt is sejtjük, hogy a fogorvosok is több jól fizető külföldi pácienst fogadhatnak majd, ha mögéjük áll a kormány.

Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok háromnegyede úgy érzi, a korrupció széles körben elterjedt az országban; a munkavállalók csaknem fele szerint abban a szektorban is, ahol ő dolgozik. Ez a második legrosszabb európai adat, holott a helyzet a kontinensen sehol nem jó.

Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője ismertette a 2011-es Európai Visszaélési felmérés eredményeit, melyben Magyarország a második helyet foglalja el Oroszország után. Hazánkban sokkal magasabb a korrupciós kockázat, mint Európa más országaiban.

Rövid időn belül három nehéz helyzetben lévő kistelepülés is nagyot kaszált azzal, hogy elengedte az iparűzési adót, amire egymás után kezdtek helyben letelepedni vállalkozások. Az önkormányzatok között erős a verseny, hogy magukhoz csábítsák a cégeket, az országot mégsem fogják ellepni a falusi adóparadicsomok.

Az európai korrupciós feketelista második helyén áll Magyarország, egyedül az oroszok előznek meg bennünket ezen a téren – derül ki az Ernst & Young idei, 25 országra kiterjedő felméréséből.

Font Sándor és Ivanics Ferenc javaslata szerint a testület a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot értékelné és annak itthoni következményeit tárná fel.

Az LMP nem támogatná a fogorvosokat, inkább a vidéket fejlesztené, s alkalmilag akár a Jobbikkal is együttműködne a választások után – mondta el az fn.hu olvasóinak Scheiring Gábor, az LMP-frakció gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.

Törvény adta lehetőségével élve legális adóparadicsomot hozott létre Tápszentmiklós község. Nem ez az egyetlen, még csak nem is az első kistelepülés, amely alternatív módon próbál átlépni saját pénzügyi korlátain. E dunántúli falu azonban a siker jó példája.

Hiába hatályos évek óta a szabály, amely eltiltja a cégbedöntőket az új társaságok alapításától vagy vezetésétől. Egy debreceni csaló hálózat összesen 300 millió forintnyi elcsalt pénzt próbált tisztára mosni, miközben havi rendszerességgel döntöttek be és alapítottak cégeket.