K-Monitor Adatbázis

Mi az oka annak, hogy a BKV-ügy gyanúsítottjai a nyilvánosság előtt tesznek vallomásértékű nyilatkozatokat? Miként lehetnek hatósági kiszivárogtatások politikai tényezővé? Miért titkolóznak a bíróságok, hogyan válhatna átláthatóvá az ügyészek tevékenysége? Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert Barát József kérdezte.

A választások előtt hirtelen megszaporodott korrupciós ügyeknél gyakran fölmerül, hogy a gyanúsított esetleg vádalkut kötött a hatósággal.

Az ingatlan beruházások kapcsán elhíresült a „spanyol modell” saját hazájában és Európában is megbukott. Lényege: a jutányos áron megvett szűz területeken ambiciózus mega-projektek felépítését ígérik, hogy azután, kijárva tetemes állami, illetve EU-s támogatásokat befolyásos politikusoktól, az átminősített területen a beruházást el sem kezdik, illetve félbehagyják, vagy az ingatlanokat hatalmas haszonnal továbbadják.

Jól csengő "vérdíjat" tűzött ki a kartellek fejére a versenyhivatal, ám a legfeljebb 50 millió forintos díj sikere nem egyértelmű.

Nincs összehasonlítási alap, de Zuschlag János 8,5 éves börtönbüntetése, aminek letöltése alól nem kaphat kedvezményt, aránytalanul súlyosnak tűnik.

2000. és 2006. között a Zuschlag Jánoshoz kötődő civil szervezetek működő szervezetként feltüntetve magukat, támogatási kérelmeket nyújtottak be az ifjúsági tárcához, annak jogutódjaihoz, továbbá a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest Önkormányzatához.

Sor került az ÁSZ által kezdeményezett „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” című kiemelt uniós projekt Projekt Felügyelő Bizottságának második ülésére.

A Transparency International számításai szerint az egész rendszerekre kiterjedő korrupció akár 20-25%-kal is megnövelheti a közbeszerzési eljárások költségeit, és gyakran eredményezi rossz minőségű áruk, szolgáltatások beszerzését.

Akárhonnan tekintünk a mögöttünk hagyott két évtizedre, ez a Harmadik Magyar Köztársaság egyik legszégyenteljesebb korszaka a magyar történelemnek.