language

Kulcsszavak:

gazdálkodás highlight_off

Intézmények:

Gránit Bank highlight_off

Gránit Bank

A GRÁNIT Bank Zrt. vagy rövidebb nevén Gránit Bank egy digitális üzleti modell szerint működő magyarországi bank. Jogelődje, az 1985-ben létrehozott Általános Vállalkozási Bank (ÁVB), melyet a rendszerváltás után, 1992-ben privatizáltak: ekkor a német Westdeutsche Landesbank (WestLB) vásárolta meg – ezután a bank röviden WestLB néven működött.. A banki licencet 2010 januárjában felvásárolta a Wallis Zrt: ekkor pár hónapig Milton Bank Zrt. néven működött tovább. 

2010. május 7-én Demján Sándor a PSZÁF engedélyével a Magyar Tőketársaság Zrt. nevű cégén keresztül megvette és a TriGránit nevű építőipari óriásvállalata után Gránit Banknak keresztelte át. Elnöke Bartha Ferenc lett, vezérigazgatója pedig Hegedüs Éva, akinek a tulajdonában lévő E.P.M. Kft. a kezdetektől a bank egyik részvényese is volt. 2012-ben Hegedüs vette át az igazgatótanács elnöki posztját is, amiben addig alelnöki pozícióban volt. Demján ezután összesen 20%-nyi részvényt adott el a következő években, a menedzsmentjogok ugyanakkor továbbra is Demján és tulajdonostársai kezében maradtak. 2015 végén a Hegedüs Éva tulajdonában lévő E.P.M Kft. megvásárolta Demján Sándor maradék részvényeit, ezzel tulajdoni részesedése 33,8 százalékra nőtt. Demján ekkor a GRÁNIT Bank tiszteletbeli és örökös elnöke lett és maradt 2018-ban bekövetkezett haláláig. 

2021. december 30-án Hegedüs eladta a tulajdonában lévő részvények többségét a Tiborcz István-féle BDPST Group érdekeltségébe tartozó Tiberis Digital Kft-nek, ami ekkor 57 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez további tranzakciók és egy tőkeemelés nyomán 2023-ra 44,8%-ra csökkent. (Wikipédia)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Bloomberg: Orbán családja is megjelent a Budapest Airport megvásárlásánál

Az Equilort is bevonták abba a folyamatba, ami a reptér megvásárlásához vezethet.

Folytatódhat a kormány "nemzetstratégiai" nyomulása: az új célpont a biztosítási piac

Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét.

Eljött a privatizáció, a reálértéket se sikerült megőrizni

Két részletben is beszállt az állam egy kis magyar bankba, a Gránit Bankba, 2013-ban és 2015-ben összesen 4,3 milliárd közpénzt toltunk az intézménybe, furcsa indokokkal. Most kiszállt az állam, a bank vezérigazgatója, Hegedüs Éva vette meg a teljes állami részesedést.

Mennyit pénzt kaphat az állam a Gránit Bank harmadáért?

A Gránit Bank egy növekvő, nyereséges, rossz hitelekkel szinte egyáltalán nem terhelt magyar tulajdonú, digitális fókuszú bank. Amely azonban egyelőre még a piac kisebb szereplői közé tartozik, és alacsony tőkearányos profitot termel. Az állam év végéig értékesíti a bankban birtokolt 36,5 százalékos részesedését. De vajon ki lehet a vevő? És képes lesz-e az állam nyereséggel kiszállni?

Matolcsy kevesebbet kapott unokatestvérétől az alapítványi pénzek után, mint az alapkamat

Mi egyelőre nem kaptuk meg egyik Matolcsy-alapítványtól és cégeiktől sem a közérdekűleg kikért szerződéseket és az azokról szóló határozatokat (továbbra is csak az általuk közzétett hiányos táblázatok vannak a kezünkben, persze ezek is elég tanulságosak), de az MSZP nagyobb sikerrel járt.

Ezt a birodalmat akarta eldugni előlünk Matolcsy

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.
Találatok: [6]  Oldalak:   1