K-Monitor Adatbázis

Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.

A létesítmény legnagyobb lóugrató-arénája ahhoz hasonló, amilyet a 2016-os nyári olimpia versenyein is használtak.

Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.

Az aréna már megvan, most újabb pénz érkezett a Tökön működő lovascéghez a folytatásra.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Simicska Lajos embereként jegyezték, mindvégig veszteséges bankja mellett rábízták az Államadósság Kezelő Központ vezetését is. Most bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és hatmilliárdos károkozással gyanúsítják, noha még mindig az igazgatóság elnöke egy állami cégben.

Az Eximbanknak ki kell adnia azokat az iratokat, amelyekből kiderülhet, milyen elvek alapján hozta meg befektetési döntéseit a Rogán Antal köreihez tartozó, állami forrásokat felhasználó alapkezelő.

Garancsi István cége szeretné megvenni a piacvezető készpénz-logisztikai céget, vagyis a G4S-csoport hazai érdekeltségeit. Ha a versenyhivatal jóváhagyja, az eddig külföldi kézben levő cég eladását, akkor már kizárólag politikaközeli befektetők rúgnak labdába a stratégiai fontosságú ágazatban. Az is pikáns lesz, ha ezek a cégek összefognak, de az is, ha versenyeznek.

A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.

A Direkt36 újabb részleteket tárt fel a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Gubicza Ágoston állami üzleteiről. A Forbes magazinban megjelenő cikkből kiderül, hogy Gubicza ellentmondásos módon osztott szét forrásokat a Jeremie néven ismert uniós kockázati tőke programban, az állami Eximbank 16 milliárdos befektetési pályázatát pedig úgy nyerte el a cége, hogy már a pályázat kiírása előtt többször tárgyalt a bankban a pénzintézet vezetőivel.