Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők is lázadoznak kastélyai elvétele ellen. Hol saját indíttatásból, hol pedig a helyi civilek nyomására.
Az Öveges-program keretében elkészített munkafüzetek a tananyagfejlesztés önálló szellemi termékei voltak, vagy a közreműködő tanároktól ollózták össze a példákat? Ha mindegyik projekt önálló volt és külön készült a középiskoláknak, akkor miért volt nem egyszer döbbenetes a különböző fejlesztések közötti egyezés? Erről vitáztak a tanúk a Gyulai Járásbíróságon folyó büntetőperben.
Kedden a Gyulai Járásbíróságon folytatódott az Öveges-program visszaélései miatti per, amelyben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Tolna Megyei Főügyészség. A vádlottak egyike sem tett vallomást és egyikőjük sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el.
Közel másfélszáz millió forintot kapott Gyula és környéke közbeszerzéseinek legnagyobb nyertese, a Futizo Kft. még tíz évvel ezelőtt egy roma munkavállalók támogatására kiírt pályázaton. A támogatásból Sarkadon telephelyet kellett volna létesíteni 2014-re. Ám ennek a mai napig nincs nyoma.
A Narancs.hu tavaly októberben írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek bruttó 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt. A hibák augusztus végén mutatkoztak először (az utat végül az ősz folyamán helyreállították). Az vita tárgya volt, hogy mi lehetett a repedések oka: nagy tengelyterhelésű gépjármű ment rá, vagy technológiai hiba okozhatta. A TOP-támogatást a kötegyáni önkormányzat Nemes János (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatt nyerte el, a közbeszerzés kiírása, elbírálása és a kivitelezés már a 2019 októberében megválasztott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) polgármestersége idején történt.
Vizsgálódnak a magyar húsüzemek állami támogatása miatt - erősítette meg a hvg.hu-nak az Európai Bizottság illetékese.
Brüsszel évek óta nem lép a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár kormányzati kistafírozása miatt, pedig ma már a cégek eredményein is jól látszik, hogy épeszű piaci befektető egyik cégre se adott volna milliárdokat – nem úgy, mint a kormány.
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.
