K-Monitor Adatbázis

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Csopakon 230 méter hosszan kőszórást tervez a vízbe a kormányközeli üzletember, Abronits Róbert cége, de az önkormányzatnak erről nem szóltak. A Balaton-parti település polgármestere szerint, ha megkérdezik az önkormányzatot, biztosan nem fogják támogatni egy gigakikötő megépítését, ám egy kisebb fejlesztést el tudnak képzelni.

A program fő felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter, de fontos feladatokat kapott a nemzeti parkokon keresztül Nagy István agrárminiszter is.

Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.

Lezárult a trieszti kikötő állami átvétele, ám még jó ideig nem használható érdemben a terület. Erre is a járvány utáni újjáépítésre szánt pénzből költ a kormány.

Negyven férőhelyes kishajókikötőt építene a Magyar Nemzeti Bank cége Balatonakarattyán, a volt MÁV-üdülő területén, illetve az előtte lévő partszakaszon.