K-Monitor Adatbázis

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Szíjj László, az állami autópálya-beruházásokat gyakorta kivitelező Duna Aszfalt tulajdonosa több közös üzleti érdekeltséggel rendelkezik Mészáros Lőrinccel, Magyarország leggazdagabb emberével. Nem meglepő hát, hogy a két nagyvállalkozó az elmúlt években ugyanazzal az újonnan 17 milliárd forintot érő osztrák lajstromjelű (OE-LEM) magánrepülőgéppel utazott külföldi útjaira. Az Átlátszó azonban nemrég kiszúrta, hogy Szíjj László szeptember végén nem az elhíresült – korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt – légi járművel repült Afrikába.

Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.

Újabb máltai bejegyzésű jachttal gazdagodott a kormányközeli elit Magyarországon. Az 50 méter hosszú Seagull MRD tavaly készült Livornóban, máltai zászló alatt járja az Adriát, és a máltai nyilvántartás szerint ugyanaz a cég, az L&L Charter tulajdonolja, mint elhíresült elődjét, a Lady MRD szuperjachtot, amelyik csak 42 méter hosszú, de szintén az olasz Benetti gyárban készült. Az L&L Charter nevű máltai offshore cégről tavaly derítettük ki, hogy végső tulajdonosa nem más, mint Szíjj László kormányközeli üzletember.

Az állami tulajdonú MAHART hajója 50 perc alatt szállítja majd az utasokat a Dagálytól a Müpáig.

Nyilas pénzügyminiszteré volt, majd államosították, Rákosiék pártelitjének fényűzését is szolgálta, jelenleg pedig a Puch-család hajózik a Daruvár vitorlással, amely a hét végén összevont cirkáló osztály kategóriában megnyerte a Kékszalag versenyt a Balatonon. A kapitány Haris György egykori SZDSZ-közeli üzletember volt.

Részvénytársasággá alakult a minap a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Egyszemélyes Kft. A cég ingatlanait a Gránit Bank 450 milliós jelzáloga terheli – a bankban közel 50 százalék az állami tulajdon.