Nem jutott el gyanúsított kihallgatásáig a nyomozás, amely a főleg a koronavírus-járvány veszélyességének tagadásával ismertté vált Gődény György rövid életű pártja körül folyik költségvetési csalás gyanújával. Gődény Közös Nevező 2018 nevű pártja a 2018-as parlamenti választásokra kapott kampánypénzt a költségvetésből, ám azzal nem számolt el, noha a párt a törvényben előírt minimális eredmény alatt maradt, így vissza kellett volna fizetnie a támogatást.
A Közös Nevező 2018 ügye nem egyedülálló, eddig összesen 47 büntetőeljárás indult a 2018-as országgyűlési választásokon indult kamupártok miatt. Költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében nyomoztak, az év elején tíz büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek.
Új pártot alapítottak a Gődény György házával szomszédos telken, ahol az egyik épület a vírusszkeptikus gyógyszerész édesanyjának nevén van - írta meg a Blikk. A neve Normális Élet Pártja. Ugyanaz a férfi alapította, aki korábban azt a Közös nevező nevű pártot is, aminek nem sokkal később Gődény vette át a vezetését. Az új párt bejegyzési címén található a Gődény által alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is. A Gődény 2022-es választási felkészülését célzó aláírásgyűjtés közben nem bizonyult igazán sikeresnek.
Az egyik kamupárt kétmillió forintért vásárolt médiaszolgáltatást egy szociális szövetkezettől, míg egy másik egyetlen számlán utalta át a közel 50 millió forintos kampánytámogatás teljes összegét egy műanyag termékeket gyártó cégnek.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával is folyik jelenleg büntetőeljárás a Közös Nevező pártot érintően. A 2018-as országgyűlési választások után a pártnak közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak. Gyanúsított egyelőre nincs.
Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendőrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyűjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak".
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.
Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.
Minden eddiginél több párt tudott országos listát állítani a választáson, a többségükről eddig a kutya sem hallott. Ezek a pártok százmilliókat igényelhetnek az államtól kampánytámogatásra. Van olyan párt, amelynek a vezetőjét épp azzal vádolják, hogy négy éve nem számolt el a 2014-ben kapott kampánytámogatással. Hiába szigorított a kormány, négy éve százmilliókat próbált behajtani az állam a kamupártokon, hiába, és félő, hogy most is ez lesz.