Az elmúlt évben védettségi igazolással kapcsolatos visszaélést, költségvetési csalást, kiskorú veszélyeztetését, szexuális kényszerítést és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetést is tapasztaltak a területen.
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
Immár csak három olyan uniós ország van, amely korrupciós szempontból rosszabbul teljesít Magyarországnál. Nem csoda, hogy a magyarok többsége szerint a korrupció mára az élet szerves részévé vált. Az eredmények egyelőre csak romlanak, javulás nagyon kevés területen látható.
Elterjedt vélekedés a magyar lakosságban, hogy komolyabb (például kórházi tartózkodással, altatásban végzett operációval, illetve azt követő utógondozással járó) ellátási szintű beavatkozásnál elkerülhetetlen, hogy a páciens – érvényes biztosítási jogviszonyától függetlenül – magánzsebből is “tejeljen”. Hálapénz leszurkolása, valamint saját “fogadott” orvos nélkül az emberrel rosszul fognak bánni, lekezelően viszonyulnak hozzá.(...) Betegként szerzett tapasztalataim erre rácáfolnak. Páciensként az intézményrendszerben való tartózkodásom alatt senki nem utalt vagy célzott arra, hogy fizetnem kéne.
Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk korábbi részeiben a cég közvélemény-kutatásairól, politikai kockázatokra figyelmeztető elemzéseiről és szókimondó bírálatairól írtunk. Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan képzelték az egészségügy megreformálását. Vizitdíj helyett például orvosválasztási díj bevezetését javasolták, a szíre-szóra orvoshoz szaladgálókat pedig elrettentő hatású várólistával tartották volna otthon, vagy terelték volna magánorvoshoz.
A lakosság nagy többsége szerint hálapénz nélkül rosszabb ellátást kapna – derül ki a GKI Gazdaságkutató - Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felmérésből. A kutatás a magyarok hálapénzhez való viszonyát vizsgálta.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: az egészségügy akkor kérhet megalapozottan többletforrásokat, ha bizonyítani tudja a jelenleg rendelkezésre álló források átlátható, hatékony felhasználását.
Bár a magyar kormány tett erőfeszítéseket a korrupció csökkentésére és ezt az Európai Unió is elismeri, egyelőre nem nagyon érzékelni a hatását. A brüsszeli korrupciós jelentés Magyarországról szóló szakaszában kiemelt figyelmet kap a pártfinanszírozás, a közbeszerzés, a visszaélésszerű adatigénylés és a hálapénz is.
A magyarországi korrupciós trendek felmérése érdekében indította az atlatszo.hu a Fizettem.hu oldalt, ahova már több mint 60 bejegyzés érkezett a kenőpénzes történetekről.
