K-Monitor Adatbázis

A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli.

Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai.

Az orvost az asszisztensével együtt állította elő a rendőrség.

Olyan ellátásért cserébe vették el a pénzt, amely a betegeknek a társadalombiztosítás keretein belül járt.

Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.

Úgy tűnik, a kormány nem elégedett a csúszópénz kiszorításának ütemével az egészségügyben, mert hálapénzzel kapcsolatos edukációt támogató szemléletformáló kampányt írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől.

A hálapénz miatt a betegek is bajba kerülhetnek, közöttük további gyanúsítotti kihallgatások várhatók.

Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával indított eljárást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség egy szolnoki orvos ellen. Az eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indították meg, miután a nyomozók 2023. július 17-én tetten érték.