A védelem súlyos kifogásokat emleget a nyomozással és a vádemeléssel szemben, az ügyészség vádirata a súlyos bűncselekmények mellett elképesztő összegekről és ingatlanvagyonról szól.
Hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház intézménye, a Közösségi Misszió ellen folyó nyomozás döbbenetes nagyságrendű károkozást feltételez az ügyletek mögött, miközben az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár az utóbbi években mindent rendben talált?
Családostul a nyilvánosság előtt éli az életét a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Joób Márton önkormányzati képviselő, és azért küzd, hogy ne ítéljék el. Politikusként a senki földjére került, de a következő választáson is indulni akar.
„Az adófizetők pénzéhez csak megfelelő politikai kapcsolatokon keresztül lehet hozzájutni – mintegy a kormányzat kegyeiből. (…) Ennek a rendszernek nemcsak az ún. NER-lovagok, hanem az egyházak is haszonélvezői lehetnek.” Mindez a pünkösdi egyházban kialakult helyzetet vizsgáló belső elemzésben olvasható. Az egyházon belül nem nyugszanak a kedélyek.
Levelet írt a lassan egy éve előzetzes letartóztatásban lévő V. Gy. a Magyar Pünkösdi Egyház Egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Az egyház intézménye, a Közösségi Misszió egykori vezetőit 8 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják. A levélben V. Gy. ártatlannak vallja magát, másokat viszont vádol. Egyértelművé teszi, mindent az egyházvezetés tudtával tettek, és szerinte az pünkösdi egyház meg akarja szerezni a misszió vagyonát.
Nem sokkal azt követően, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház csaknem teljes elnöksége lemondott, felgyorsulni látszanak az események. Az egyházhoz tartozó békéscsabai Közösségi Misszió két ügyvezetőjének közel egy évvel ezelőtti letartóztatása után újabb két gyanúsított elleni kényszerintézkedésről döntött csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság.
Közel 250 rendőr több mint 60 helyszínen tartott kutatásokat abban a büntetőeljárásban, amelynek célja felderíteni egy gyógyászati segédeszközökkel végrehajtott csalássorozatot.
Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek.