K-Monitor Adatbázis

Az autópálya-üzemeltetéshez hasonlóan koncessziós megoldással vonhat be tőkét a kormány a vasútfejlesztésbe. A vasút magánosítására készült ötletbörzének egy szűk kör lehet a nyertese.

Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait. Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."

Tovább csúszik a 3-as metró felújítása. Tarlós István reményeivel ellentétben legkorábban ősszel kezdhetnek hozzá a vonal infrastruktúrájának felújításához. Így aligha rendezhetnek csinnadrattás avatót a 2019 őszi önkormányzati választásokra.

A kormány a 4-es metró körüli csalások miatt keményen beleszállt azokba az osztrák építőipari cégekbe, amelyeknek az OLAF-jelentés szerint komoly gondok voltak a szerződéseivel. De a Heti Válasz szerint kérdéses, hogy mennyire lesz tartós a harag.

Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?

Némi politikai pávatánc után a kormány nyilvánosságra hozta az Európai Csalásellenes Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról készült jelentését. Az igazság kiderítése még hátravan.

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

Paks II. főberuházójának, a Roszatomnak kötelező pályázatot kiírnia az egyes beszerzésekre, a turbinasziget beszállítására például több világcég is versenybe szállhat. Az Alstom esélyét javítja, hogy közös vállalatban érdekelt a főberuházóval, s nagy súlyt fektet a helyi alvállalkozók foglalkoztatására.

Dilettáns pályázatok, megtorpedózott eredmények, önkormányzati leszámolási kísérletek közepette zajlanak az uniós támogatású közlekedésfejlesztési projektek.