K-Monitor Adatbázis

A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn.

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.

Három Duna-parti telket akar eladni a 13. kerületi önkormányzat a felújított rakpart közelében, így végleg felszámolva a környék parkos jellegét. A csütörtökön tartott árverésen meglepő módon közel egymilliárd forinttal olcsóbb áron kiáltották ki a telkeket, mint 2010-ben, amikor még lepusztult volt a környék.

Sikerült adatokat szereznünk a Népfürdő utca vonalában a Rákos-patak felett tervezett kerékpáros- és gyalogoshídról. Ahogy azt február 6-án megírtuk, az Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság tervezett építményeinek részeként az eredetileg tervezett 269 millió forintos költségével meglehetősen túlárazottnak tűnő híd olyannyira meg akar épülni, hogy a Fővárosi Közgyűlés a költségkeretet további 155 millió forinttal megemelte. A híd tehát 424 millió forintért épül, minden kapcsolódó létesítményével együtt. Ezek alatt 320 folyóméter járdát és annak közvilágítását kell érteni.

Ha van bebetonozott szocialista polgármester, akkor az a főváros XIII. kerületét vezető Tóth József, aki 1994-ben a Budapesti Párttanács ex-tagjaként lett Angyalföld első embere az MSZP színeiben, és tavaly kezdte meg hatodik ciklusát. Egyeduralma meglátszik a kerületen: következmények nélküli ingatlanügyek, rokoni kinevezések, és a kivitelezéseket sorozatban nyerő cég.

A főváros a kilencvenes évek eleje óta dolgozik a Duna-parton - legalábbis papíron. A valóságban a város fut a magánbefektetők és a kerületi kiskirályok után. Ki hol és milyen eszközöket vet be - ezt vázolja képzeletbeli portyánk a folyó budapesti szakaszán.