K-Monitor Adatbázis

A kormány idén júliustól ígért új letelepedési, új nevén vendégbefektetői programot harmadik országbeli állampolgároknak. Csak aztán úgy tűnt, hogy a program egyáltalán nem indult el. Mi történt?

Öt év és számos csavar után ért véget Assange harca az amerikaiak kiadatási kérelme ellen.

Hogyan terjednek az oroszbarát álláspontok a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiában az ukrajnai háborúról? Eláruljuk: nagyon.

Az egyik testvér 30 évesen, biológusként Szijjártó feleségének titokzatos, milliárdos árbevételű cégét vezeti. A másik testvér Szijjártó kabinetfőnökével házasodott össze, és közös cége van Szijjártó feleségével. A harmadik testvér nemrég kapott külföldi állást a külügytől. A negyedik testvér pedig a családi céget vezeti, amely az elmúlt években több mint 200 millió forint közpénzt kapott, ennek harmadát olyan fejlesztésre költötte, amit azóta sem tudott eladni. Az édesapa pedig 20 évig volt Fertőd polgármestere, egyebek mellett fideszes színekben is.

„Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között” – indokolta a lépést Asztanában Szijjártó Péter külügyminiszter.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.

Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása.

Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.