K-Monitor Adatbázis

Szavakban az átláthatóbb közéletért küzd, mégis vajmi keveset tudni a Szuverenitásvédelmi Hivatalról.

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

Lásztity Dusán ügyvéd nem árulta el, hogy a Citadel Invest tevékenysége összefügg-e gellérthegyi Citadellával, amelyet a felcsúti milliárdos egyik cége épít újjá.

Az egyik testvér 30 évesen, biológusként Szijjártó feleségének titokzatos, milliárdos árbevételű cégét vezeti. A másik testvér Szijjártó kabinetfőnökével házasodott össze, és közös cége van Szijjártó feleségével. A harmadik testvér nemrég kapott külföldi állást a külügytől. A negyedik testvér pedig a családi céget vezeti, amely az elmúlt években több mint 200 millió forint közpénzt kapott, ennek harmadát olyan fejlesztésre költötte, amit azóta sem tudott eladni. Az édesapa pedig 20 évig volt Fertőd polgármestere, egyebek mellett fideszes színekben is.

Tovább erősödik a Cecz Közép-európai Kft.-nek, illetve a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium volt államtitkárának, Gazsó Balázsnak a kapcsolata.

Kormányközeli hátterű, a semmiből felbukkant jelöltek küzdenek egymással a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöki posztjáért: a választási küzdelem félidejében Szekér Judit volt igazságügyi miniszteri biztos vezet Schváb Zoltán, a fejlesztési minisztérium exállamtitkára előtt. A két jelöltben az is közös, hogy miközben kormányközeli háttérrel igen, aktív kamarai felelősségvállalási múlttal annál kevésbé rendelkeznek — szemben például a versengésben harmadik helyre szorul Trenka Gyulával, aki most is a kamara közgazdasági tagozatának elnöke. A választási küzdelmet némi apátiával kísérő testületre ugyanakkor ráférne a reform.

Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon. A korábban Pekingben tanult ifjabbik Kovácsics Iván előmenetele nehezen függetleníthető apja karriertörténetétől, ő az Innovációs és Technológiai Minisztériumban kezeli a kínai portfóliót.

Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?

Érthetetlennek tűnő vezércsere zajlott le augusztusban a BKK számára elektronikus jegyrendszert építő Scheidt & Bachmann-nál: Lakatos András lett az új igazgató, akit véletlenül pont egy éve rúgtak ki a T-Systemstől, az úszóvébé idejére időzített, BKK-s online jegyértékesítési rendszer sikertelensége után.

Az olasz ENI eladta a Tigáz Zrt.-t, ami leányvállalatán keresztül a magyar gázvezetékhálózat 48 százalékát birtokolja, összesen nagyjából 33 ezer kilométernyit. A vevő, az állam által is őrült nyereségessé tett MET, aminek szövevényes offshore tulajdonosi hálója mögött feltűnt Garancsi István vagy Nagy György Wallis-alapító milliárdos is.