Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.
Az eddig vizsgált esetek 20 százalékában tett feljelentést egészségügyi dolgozókkal szemben a Nemzeti Védelmi Szolgálat márciusi indulása óta. Jó néhány vizsgálat még folyamatban van. A legmagasabb beosztású, feljelentésben érintett egészségügyi alkalmazott egy kórház osztályvezető főorvosa volt. A leggyakoribb bűncselekmények, amiket az egészségügyi alkalmazottak elkövetnek a hálapénz elfogadása, a közfeladati helyzettel való visszaélés, és a védettségi igazolással kapcsolatos visszaélés. Az InfoRádió Váradi Piroska rendőr ezredest, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztály vezetőjét kérdezte.
Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
Az orvosok és a nővérek mellett a kórházak vezetőit is alávetheti úgynevezett megbízhatósági vizsgálatnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz-ellenes csoportja, hiszen akár őket is megpróbálhatják megvesztegetni. Váradi Piroska ezredes, a Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője elmondta: az NVSZ tavaly két, idén pedig egy esetben tett feljelentést egészségügyi dolgozóval szemben.
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
Hiánypótló beszélgetést láthattak szerdán a nézők a Mérce élő közvetítésében, amelyben az orvosok, a szülésznők és az anyák álláspontja is megfogalmazódott a hazai egészségügy egyik legérzékenyebb kérdésében, a hálapénz ügyében. A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) részéről dr. Lénárd Rita, az anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA egyesület részéről Hofgárt-Ékes Noémi, a Szülésznők Egyesületének oldaláról pedig Szilágyi Enikő vett részt.
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt, az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is.
