K-Monitor Adatbázis

2014. január 1. napjával hatályba lépett a 2013. évi CLXV. törvény, amely olyan fogalmakat definiál, mint például a panaszos vagy a közérdekű bejelentő. Miben is különböznek ezek a közigazgatási eljárásból ismert ügyféltől ? A különbség gyakorlati jelentősége igen nagy.

Hónapokon át hackertámadás nélkül is bárki hozzáférhetett olyan magyar szabadalmakhoz a szellemi tulajdon hivatalának oldalán, amelyeket csak a bejelentést követő másfél év múlva lehetett volna nyilvánosságra hozni. A hivatal vezetői arról nem beszélnek, hogy nekik mi a felelősségük az ügyben, csak azt hibáztatják, aki a problémát észrevette és figyelmeztetett.

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek – húzták alá.

Üzleti titkokat tartalmazó magyar feltalálói szabadalmi bejelentések százai váltak hosszú időre elérhetővé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapjáról. Mégis a hibát felfedező közérdekű bejelentő ellen indult eljárás.

Magyarországon nemrég elfogadásra került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, ami hatályon kívül helyezi a 2009-es jogszabályt, valamint egységesíti és törvényi szintre emeli az Adatvédelmi Biztos legfontosabb ajánlásait.

Az adóhatóság 2010. január 1. és 2013 III. negyedéve között 3027, az adóteljesítménye alapján kiemelt adózónak minősülő társaságot ellenőrzött, a bevallások utólagos vizsgálata során összesen 117 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg, illetve 34,99 milliárd forint adóbírságot szabott ki – közölte a nemzetgazdasági miniszter egy írásbeli kérdésre.

Nem igaz, hogy nem volt adóellenőr, az sem igaz, hogy jogosulatlanul nézett bele száz revizor anyagiba – Horváth András, az adóhivatal volt dolgozója sorra veszi levelében, hogy szerinte mi nem valós abból, amit a NAV vezetői róla közöltek.

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben.

A Közgép forgalma úgy nőtt, mint nemzetközi viszonylatban a Facebooké: a Transparency International Magyarország (TI) szerint már 2008-ban intézményesült a korrupció Magyarországon, 2010 után azonban új korrupciós minták jelentek meg.