A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.
A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Orbán Viktor azt állítja, hogy a magyar kormány nem politikai, hanem jogi kérdésnek tekinti Nikola Gruevszki menedékjogi kérelmét, csakhogy az eddig megismert tények éppen ennek az ellenkezőjét igazolják. Nincs olyan jogszabály, ami lehetővé tenné, hogy az útlevél nélkül menekülő Gruevszki megkerülje a tranzitzónát – akár szárazföldön, akár légi úton jött. Pintér Sándor belügyminiszter engedélyével szabályosan beléptethették őt az országba, de akkor ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány politikai kérdésként kezeli az ügyet.
A macedón médiában is terjeszkedik a magyar Ripost tulajdonosa, aki már Szlovéniában is bevásárolt. A Habony Árpádhoz közel álló befektető ezúttal is a nacionalista jobboldalt támogatja, és a háttérben ezúttal az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.
Alighanem ezerszer megbánták a Magyar Telekom vezetői azt is, hogy bevezették a cég részvényeit a New York-i Értéktőzsdére. És azt is, hogy a Balkánon, Macedóniában, illetve Montenegróban terjeszkedtek. A társaság gyanús szerződéseiből 12 évnyi pereskedés és sok tízmilliárd forintnyi kiadás lett. Immár végleg vége az ügynek, az utolsó jogi eljárás is lezárult.
A Transparency International jelentésében Magyarország a legrosszabb besorolást kapta az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.
Közép-Kelet Európában a románok után a magyarok gondolják legnagyobb arányban úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció mértéke.
Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.
